Kinyílik a világ

„Életkép egy kedd délelőttről …avagy: Apa, ilyen 29 évesnek lenni Ez a baj a renddel és a takarítással – fél perc alatt tönkre vágható, sőt, sosem bírja tovább. Előttem a feje tetejére fordult kusza mindenség. A tetején ülök, mert dolgoznom kell. Gondoltam, szusszanok egy kicsit – idefirkálok, mert jólesne. Na, már hívnak is. Megoldjuk, három… Tovább »

(Lényeglátás a teljesség igénye nélkül.) Autisták. Épp úgy csodálatos egyéniségek, ahogyan mindannyian vagyunk egyénenként, csupán ők másképp érzékelik a világot. Úgy gondolom, ahhoz, hogy mi, pedagógusok a segítségükre lehessünk, a legfontosabb tényező, amit meg kell adnunk nekik, a biztonság. Egy számukra is jól átlátható, használható rendszer, amely egyszerűségénél fogva biztonságérzetet ad nekik. Mi vagyunk azok,… Tovább »

Félévvel ezelőtt majdnem nekiálltam blogolni. Február-március tájékán, ha jólemlékszem. Akkor meg is írtam az első bejegyzésemet, amit azóta is csak a gépen tároltam. Most elém került, elolvastam, s gondoltam, megosztom veletek, mit történt épp akkoriban. 🙂 “Ülni és figyelni. Figyelni befelé. Sokszor ez a legnehezebb dolog az életben, de egyben a legszebb tevékenység is, amivel… Tovább »

2014 tavaszán bukkantam rá az Everness fesztivál létezésére. Épp akkoriban kezdtem tudatosan a testi-lelki egészségemre fókuszálni. Több se kellett nekem, örömmel ugrottam fejest ebbe az új kalandba. 🙂Azon a nyáron egy péntek-szombat-vasárnap vettem részt a tudatosság (másodszorra megrendezett) ünnepén.  Az első perctől az utolsóig elámulva jártam-keltem az emberek között – ilyen fesztiválon még sosem voltam:… Tovább »

Egy új családtag érkezése az egész család számára hatalmas öröm, ám mint a legtöbb nagy változás, nehézségekkel is jár. Így vannak ezzel a gyerekek is, amikor testvérük születik. Ez az új helyzet megváltoztatja a család szerkezetét, módosulnak a szokások, a rendszer. Márpedig, minden gyermek számára nagy biztonságot nyújt a megszokott rend. Így, amikor a rendszeren… Tovább »

Többnyire egyedül vagyok, amikor alkotok. Főleg akkor, ha fontos, hogy meditatívvá váljon a folyamat. Amúgy is szeretek egyedül lenni, rendszeresen szükségem van rá. Ám, amikor társaságban kreatívkodunk, ahogyan az a barátaimmal néha lenni szokott, vagy az oviban a gyerekekkel, olyankor az az érzésem támad, hogy összeadódnak a produktív energiák, s ezáltal megsokszorozódnak. Mindeközben jókat beszélgetünk,… Tovább »

Folytatva a történetet – ezúttal kevés szóval, sok képpel készültem… Lezajlott a karácsonyi meglepetések dömping-égetése, amivel túl is estem az első nehézségeken, és az utolsó daraboknál már csak maga az alkotás öröme vezérelt. 🙂     Ígyhát, egy kevéske pihenő után felébredt bennem a vágy, hogy egy nagy felületnek essek neki. Kicsikét elkapott a hév… 🙂 Hallgattam… Tovább »

Ma megszólalt a rádióban egy szám: Kanye West: Heartless.( https://www.youtube.com/watch?v=lc93mhzX9TA ) Abban a pillanatban eszembe jutott egy este. 2010 késő nyara, Debrecen. Sötét van, későre jár. Három fáradt, jókedvű bolond elindul az éjszakába, hogy megnézzenek egy tavat. Épp ez jutott eszükbe. Suhannak egy nagy, fekete luxusladikban – mintha nem is autóban ülnének, mintha nem is a valóságban lennének…. Tovább »

Sokat írunk, beszélünk arról, hogy pedagógusként milyen feladataink vannak nap, mint nap.Egy dolgot mégis oly kevésszer teszünk: ritkán nézünk ezek mögé. Mi az az igazi tartalom, ami igazán számít? Mivel vagyunk leginkább hatással a gyerekekre, személyiségükre, érzéseikre, jövőjükre, stb? Mi is történik, amikor szinte ezer és több teendőt kell elvégeznünk bizonyos napokon, miközben csupán fizikailag… Tovább »

... Tovább »